Amint belépünk a Fressnapfba olyan, mintha egy lélekvesztőbe lépnénk. Óriási tér, rengeteg áru, iszonyatos választék, de te csak egy kis kutyakajáért mentél…vagy legyen még jutalomfalat is… de ha ott járunk, már egy vitamin is belecsusszanhat a kosarunkba.
A kutyakonzervek árkategóriái borzalmasan rosszul vannak besorolva. Egy egyszerű Sparban, ami egy nagy láncnak bizonyul mindössze 4 márka közül választhatsz, míg egy Auchan, ami nem mindenkinek elérhető a mindennapokban, ennél sokkal többet ad.
Alapvetően 4 kategóriát véltem felfedezni:
– olcsó, de borzalmas
– olcsó, de jó minőségű és még egy csomó húst is tartalmaz, és az illata is elég jó (Scotty)
– majdnem drága, de a olcsó-de-jó-val egykategóriás a tartalma
– drága (ebből azért következik, hogy jó)
Szerencsémre (ha lehet így fogalmazni) Bella kistestű, csak mondjuk nagy az étvágya, ami természetes, mert minden kutya addig enne, míg bele nem pusztul.
Addig-meddig vizslattam és olvasgattam a konzervek összetételét, hasonlítgattam vadul a márkákat, míg egy dologra rájöttem: A macskakaja olcsóbb és sokkal több fehérjét és húst tartalmaz. Hát szuper… A válogatós dorombológépeknek bezzeg sok a tápanyag, a kutya meg egye ugyanazon az áron, vagy drágábban a szart.
Szóval ha Auchanban járok, ott mindig macskakonzervet veszek neki, szégyen nem szégyen… A legfontosabb azonban, hogy ízlik neki és több a jó benne, az már nem érdekel, hogy kinek gyártották és mekkora darabokra van vágva.
Természetesen megesik, hogy mégis egy rosszabb minőségű konzervet kap, mert ember vagyok, és ha már csak a CBA van nyitva, ahol a Chappy-t árulják, amitől megy a hasa, meg a CBA-s kaját, akkor az utóbbi marad.
Ilyenkor jönnek a különféle vésztervek. Mit lehetne még adni neki? Bepuszilta a 4% marhakörömvéget tartalmazó okádékot és ezek után élvezettel eszi a katonákra felvágott vajas kenyeret egy kis szalámival.
Ül előttem a földön és így vacsorázunk…egy neked, egy nekem. Persze ez nem mindennapos, mert nem szoktatom arra, hogy kézből egyen, de néha elgyengülök…. Nem vakvezető kutya, vagy rendőrkutya… ő szeretnivaló kutya.
Ezen kívül természetesen a húsleves maradékát is mindig megkapja, bizony úgy, ahogy van. Lével, karalábéval, répával, tésztával és a husival együtt.
Száraz táppal azonban bevallom, hadilábon állok. Ott van a Darling, a Chappy, amik ár-érték arányban nekünk a legjobbak, bár megesik, hogy a kaksi nem az igazi, olyankor leállunk, de van, amikor nincs semmi baj, és ezt nem értem. Nem veszek neki 10kg-os nagy Purina tápokat, mert nem tehetem meg. Ehelyett kap vitaminokat, tablettákat, és abban reménykedem, hogy pótolja azokat az ásványi anyagokat, amik a tápokban megtalálhatók, de nem kerül a szervezetébe, mert anyuapu nem tudja megvenni neki. Rossz gazdi lennék emiatt? Nem hiszem. De mondja meg más.
Szóval szerintem a legfontosabb a tápérték, nem a márka és nem az ár, valamint az sem számít ha a konzerv épp macskakaja, ha eleget kap belőle. Bátorkodom adni bőségesen házi kaját, ami éppen van, hogy változatosan étkezzen, hogy a pocakja tele legyen, többféle ízt is ismerjen. Szárazzal pedig kisérletezgetünk, ennek a meccsnek még mindig nincs vége.
A lényeg, hogy Bella nem válogatós. Mindent megeszik. A múltkor a maradék főtt krumplit konzervvel kevertem össze. Hát imádta.
De volt, hogy a strapacskát zsemledarabokkal. Sőt volt hogy mindent összekutyultunk, ami a hétvégi ebédből megmaradt. Volt benne leves maradéka, rizs, kis kenyér stb… Mint annak idején nagyszüleim a kutyának, úgy rottyantottuk neki össze a moslékot 🙂 ÉS IMÁDTA 🙂
Virág
Kommentek