Sokat írogattam már Bella hangulatingadozásairól és a szeretetéhségéről is. Sok-sok esetben a kettő együtt jár. Azonban legyen a külsős fél kutyás vagy nem kutyás, mindenhol akadályokba ütközünk és ezt kezdem nagyon-nagyon unni!
A helyzetünk jelenleg, nagyon lesarkítva olyan, mint a rasszizmus. Amikor a felnőttek, szülők egy gyerekbe belenevelik az utálatot, nagyon nehéz tőle megszabadítani a gyűlölködőt, sőt, talán lehetetlen is. Amikor társaságba megyünk, mindenki tart Bellától egy kicsit, csak úgy alapszinten. Amit meg is értek egy darabig, hiszen nehezen barátkozik, néha oda is kapott, de mindenkivel, akivel kellett, jó viszonyt alakított ki…mondhatni a tenyerükből eszik – szó szerint is.
A történet lényege az, hogy a hétvégén 4 kutya volt a telken, ott töltöttük a hosszú hétvégét (aug. 20.). Ebből 2 yorshire, 1 tibeti és egy jack russel (keverék) terrier. 3 terrier kutya maga a stabil agyfasz, ha azok nem barátok, nem tekintik egy falkából valónak magukat, ezzel tisztában vagyunk/vagyok. A tibeti terrier (Turbó) már öreg, 13-14 éves, kicsit süket, kicsit rossz a látása és csak a labdáért él-hal. A yorkik 3 és 5 évesek, még elemükben lévők, Bella pedig ugyebár 2.
A felállás ilyenkor az, hogy mindenki a mi kutyánkat szidja. Mindenki a mi hamis kutyánk ellen van. Van, aki megtorpan a folyosón, ha éppen az ÖLEMBEN viszem be a szobába, hogy bezárjam. Egyetlen nagy szerencsénk van ezzel kapcsolatban – hogy dolgozunk és a nap nagy részét (sajnos) egyedül tölti a kutya. Így hozzá van szokva a bezártsághoz, tudja, hogyan foglalja le magát. Természetesen friss víz és kaja mindig van mellette, soha nem hagynám anélkül és eszem ágában sincs leszólni ilyenkor, ha az ágyon, esetleg a ruhákon fekszik. Épp elég megterhelő neki így lenni a szabadban… hogy nincs is a szabadban.
Szóval igen, míg a 3 kutya kint játszik, addig Bella be van zárva. Értem az okokat, de a következők fényében annyira mégsem.
2 eset történt – az egyik rokon megpróbálta Turbót felemelni, az nem szerette volna és odakapott.
Valamint amikor vendégek jöttek, volt velük egy 5 éves kisfiú, aki szaladgált. Az egyik yorki (Panka) belekapott a vádlijába. Ez nem volt probléma. Senki egy büdös mukkot nem szólt, pedig Bella sem cselekedett volna egyik szituációban sem ennél durvábban.
Tudom, hogy elmulasztottam a szocializációs órákat és tudom, hogy megint mindjárt kiesünk az időből, mert tudom, hogy télen nem fogunk járni, de mentségemre szóljon, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdöttünk.
NE különböztess meg kutyát kutyától első benyomás után. Az emberek is változnak, javulnak. Minden változik. Nekünk is rossz az, hogy visszük, jól érzi magát, majd a napja nagy részét néha-néha szájkosárral a fején tölti.. Ez meg a másik! A 3 kutya miatt ki sem tudtuk hozni a szobából még úgy sem, hogy rajta volt a szájkosár, mert a yorki, a kisebbik támadta őt! És persze mi volt ebből? Visszaslattyogtam Bellával a szobába, hogy az a kis szarcsimbók boldogan futkározhasson tovább.
Kutyakultúra, kérem szépen!
nincs kép hozzá.
Facebook oldal: Bella, a lelenc
v.
Kommentek